A valódi közösség meghatározása

Sokat beszélek arról, hogy a társadalmi fenntarthatóság kulcsa a valódi közösségek létrehozása. Azt már egy előző cikkemben leírtam, hogy miért a közösség alkotás a kulcs egy fenntartható társadalom felé, azonban arról még nem született cikk, hogy milyenek lesznek a jövő közösségei, azaz mit jelent az, hogy VALÓDI közösség. A rövid meghatározásom erre, hogy a valódi közösség szoros emberi kapcsolatokra épülő,…

Valódi közösséggel a fiatal felnőttek kiégése ellen

Válasz cikk a 444-en megjelent, Fiatal felnőttek, akiknél a kiégés az alapállapot c. cikkre Egyre több cikket olvasok és podkasztot hallgatok, ami a társadalom különböző válságait veszi sorra. Az egyik jellegzetességük ezeknek a cikkeknek, hogy nem adnak valódi megoldást, ami az egyén számára is reális lehet és ami társadalmi szinten is a megoldás felé vinne. Az egyik ilyen cikk a…

Közösségindító webinár

Június 24-én közösségindító webinárt tartunk a Közösségi vállalkozás facebook oldalán. Ennek előkészítéseképp készült egy beszélgetés Évával és Pablóval, amelyben a közösségindítás sarokköveit járjunk körbe. A videót itt megtekintheted: A közösségindító webinár facebook linkje: https://www.facebook.com/events/1700462970136790/

Aki dudás akar lenni, annak pokolra köll menni

A pokolhoz vezető út nem csak jószándékkal, hanem a különbözőségeink elviseléséből származó “mikropoklokkal” van kikövezve, és a legnagyobb baj, hogy nem vagyunk képesek “pokolra menni”. Így aztán se dudás, se közösségi ember, se jó kapcsolatok nem lesznek belőle.

A nagy lépések éve

Megszerveztünk az első TreeMap tábort, elindítottuk a podcast csatornánkat, elkezdődött az Ariadané műhely közösségi facilitátor képzése – csupán néhány szemelvény, a Közösségi Vállalkozás tavalyi évéről. 2020-as beszámolónk.

Miért modell a FA, és miért FA a modell?

A közösségi vállalkozás fejlesztés alapja a FA-modell, így gyakran felmerül a kérdés, hogy miért FA ez a modell, és egyáltalán mi is az a modell? A modell és a makett Hétköznapi szóhasználatban a modell, mint játékmodell szokott előkerülni, és furcsa mód ennek az összehasonlítása a játékmakettel segítség lehet a közösségfejlesztési modell megértéséhez. Zulu barátom az előadásaiban úgy szokta bemutatni, hogy…

“A közösség egy oszthatatlan közös egység, és mindenki fontos” – Beszámoló az első TreeMap Táborról

Tapasztalati tanulás önmagunkról, a többiekről, kapcsolatokról, a közösségekről. Változás, nézőpont-váltás. Konfliktusok és ölelések. Széthúzásból és elégedetlenségből szeretet és együttműködés. És egy közösség kezdő lépéseinek “húsba vágóan” élő, organikus megtapasztalása. Ilyen volt az első Treemap Tábor.

Ön szerveződik?

A közösségi önszerveződésről és vezetéssel való összefüggéséről Két közösség beszélget: – Ön szerveződik? – Igen, én szerveződök. – Hogyan teszi ezt? – Nem tudom, csak úgy megy magától. – Mármint tőlem!?  – Nem, nem, simán magától, …őőőőő szóval csak úgy mindentől függetlenül. – Biztos benne? – Most, hogy így rákérdezett, nem vagyok annyira biztos ebben. Csupán arra gondoltam, hogy tagjaim…

Te is lehetsz béla!

Miközben mi emberek génjeinkben kódoltan társas lények vagyunk, azaz biológiai szinten minden hardverünk adott ahhoz, hogy jól együtt tudjunk működni, mégis a mai világban azt tapasztaljuk, hogy ez nem igazán működik. Sokkal inkább jellemző ránk, hogy hibáztatjuk egymást, mint az, hogy az egymás elfogadásának és tiszteletének talaján képesek legyünk a problémáinkat, konfliktusainkat megoldani.

Mire jó a Fa modell a papoknak?

Nem túl rég egy olyan csoportnak tartottam tréninget a Fa modellről, ahol a csoport fele pap volt. Az az aktivitásból is kiderült, hogy igencsak felkeltette az érdeklődésüket a közösségi minőséggel kapcsolatos törvényszerűségek. Sokat meséltem nekik a Gyüttment fesztiválról, mozgalomról – akikkel most sokat dolgozok együtt – és az egyik pap ehhez kapcsolódóan feltett egy kérdést: Mi is valamiféle gyüttmentek vagyunk,…

“Az emberek nem hülyék, az élet nehéz”

Karácsony második napján pogácsasütés közben párommal beszélgettünk a fiatalokról, ennek folyományaként feltettem az alábbi kérdést a facebookon. A bejegyzés a facebookon >> Direkt hagytam általánosra és provokatívra a megfogalmazást, és bár azt többen jelezték a beszélgetőtársak közül, hogy “berzenkednek”, nem értenek egyet ezzel a megfogalmazással, mégis döbbenetesen nagy virtuális beszélgetés kerekedett belőle. Hiszen – ahogy láthatjátok – a cikk írásának…

Vezetőként mit tehetünk az emberi kapcsolatok javításáért?

Az emberi kapcsolatok, azaz a viszony szint a kulcsa minden közösségi kezdeményezésnek, így a közösségi vállalkozásoknak is.  A viszony szint, az emberi kapcsolatok minőségének fontosságát azt gondolom nem nehéz megérteni, azonban annál nehezebb vezetőként kezelni az ezen a szinten jelentkező elakadásokat, konfliktusokat. Személyességi szint emelése Amikor a vezetőknek arról beszélek, hogy mi a feladatuk a viszony szinten, akkor az első…

Tegyük helyre az elfogadást

Az ami tuti, hogy a másik viselkedésének elfogadása nélkül elképzelhetetlen bármilyen együttműködés, hiszen nem lehet úgy együtt cselekedni, élni a másikkal hogyha az energiáim nagy részét a másik iránt érzett értetlenség, tehetetlenség, düh, a másik ember utálata viszi el. Ezért az elfogadás a közösségi minőség egyik alapeleme. Azonban az elfogadás nem azt jelenti, hogy teljesen azonosulok vele, azaz a számomra…

Miért szükséges a profit a nonprofitoknak?

Szerintem a profit (nonprofit – forprofit) értelmezése elég zavaros a mai világban. Civilként annak mérlegelése, hogy egy-egy tevékenységünk nonprofit, vagy már forprofit és ezért civilként ezt még csinálhatjuk, azt viszont már nem pl a szolgáltatásainkért mi nem fogadhatunk el pénzt, vagy ezt a munkát csak önkéntesen szabad csinálni, hiszen mi nonprofitok vagyunk, kifejezetten káros, mert rontja az életképességünket és így…

Milyen a jó vezetői segítség?

A minap olvastam egy cikket a Tudatos vezetés blogon „Mi a vezető legfőbb feladata?” címmel a szerző a INSEAD Business School blogjáról idézi meg az alábbi történetet, én pedig tovább idézem, de persze a végén azért beleteszek egy csavart. „A sztori egy Rajiv Bajaj nevű üzletemberrel esett meg, aki a Bajaj Auto ügyvezetője. Az indiai cégcsoport, amiről valószínűleg a büdös…

Mi is az a közösségi minőség?

A közösségi minőség egy közösség aurája. Láthatatlan, de mégis érezhető, tapintható. Minél tovább vagyunk benne, vagy csak figyeljük kívülről, annál többet érzékelünk belőle. Érezzük, hogy jó benne lenni, vagy inkább menekülnénk belőle. De milyen összetevői vannak ennek a közösségi minőségnek? Maradjunk az aura hasonlatnál: az, hogy egy embernek milyen az aurája, meghatározza a testi és lelki egészsége, állapota. Ezeket sokféle…

Helyi hősök a közösségi minőségért

A Gyüttment Fesztiválon négy napon keresztül lényegében egyfolytában beszélgettem azokkal, akik komolyan keresik az utat valódi közösségükhöz. Ami szembetűnő volt, hogy tengernyi kudarc történetét hallgattam végig: nyugodtan merem állítani, hogy ma a közösségi alkotás sokkal inkább egyfajta szenvedéstörténet. Miért is van ez? Egyrészt azt látom, hogy sokan ugyanabban a cipőben járnak, mint én 5-8 évvel ezelőtt: akkor bennem is határozottan…

Teal forradalom

…avagy értelmezzük azt a társadalmi robbanást, amiben benne vagyunk! Gyakran beszélek arról, hogy két korszak határán élünk. A jelenlegit nevezhetjük a modern ember korának, ami felé pedig haladunk, azt pedig letudósan nevezzük posztmodern kornak. Nem is az elnevezés a lényeg, hanem az, hogy valami egyre kevésbé működőből, haladunk valami jobban működő felé. Ezt az átmenetet nevezem én teal forradalomnak. Miért…

Még szerencse, hogy van egy kis problémám…

Rendhagyó módon egy idézetet szeretnék közre adni Dr. M. Scott Peck A járatlan út c. könyvéből. Mivel nem rövid az idézet, ezért magyarázatul most csak annyit fűznék hozzá, hogy az idézetben leírtak korunk emberének egyik alapvető pszichológiai problémájáról szól. Ha a saját tapasztalataimból összegezni akarom ezt a problémát, akkor valahogy így hangzik: Minden cselekedetünkhöz lelki energiára van szükségünk. A lelki…

Rendszerek meghatározása

Amikor a rendszerekről beszélek, elég gyakran felmerül a kérdés, hogy pontosan mit is értek szervezeti, közösségi rendszer alatt. Erre van egy rövid meghatározásom: Folyamatok, módszerek, szabályok, protokollok, pszichológiai szerződések a csapatra, a feladatra és szituációra szabott rendszere. Ennyi, mit nem lehet ezen érteni? 🙂 Na jó, talán nézzük meg közelebbről a dolgot. A folyamatok, módszerek, szabályok, protokollok talán mindenki számára…

Mi az, ami megbeszélhető?

…avagy a személyességi szintünkön múlik a közösségi minőség. Viszony szinten az egyik legfontosabb kérdés egy közösségben, hogy “mi az, ami megbeszélhető és mi az, ami nem?“. Fejlesztőként a vezetőknek sokszor felteszem ezt a kérdést egy-egy konkrét probléma, szituáció kapcsán. Tegnap éjszaka érdekes álmom volt, ami azt üzente nekem, itt az ideje ebből cikket írni, hiszen viszony szinten ez okozza leggyakrabban…