Közösségi vállalkozás kisközösségeknek

Kiköltöztél vidékre, de nem tudtál közösséget teremteni?
Úgy érezted, megtaláltad a közösségedet, de szép lassan szétesett?
Hiába költöztetek vidékre, a megélhetés miatt vissza kell járni a városba, ezért nincs idő a közösségi életre?
Kiderült, hogy a közösségetekben nincs mindenben egyetértés?
A közösségedben nem vállalnak feladatokat, felelősséget az emberek?
Nincs vezető, de néha jól jönne az irányítás?
Úgy látod, hogy mégsem teljesen egy irányba akartok haladni, vagy legalábbis nem ugyanazon az úton?
Akkor a közösségi vállalkozást neked találták ki!

Mi a közösségi vállalkozás?

Az emberek egy szétesett, individualista, élhetetlen létből szeretnének egy élhetőbb, közösségibb lét felé haladni.

Az új típusú közösségekben – mivel nem születünk bele – nincsenek feltétel nélküli szabályok. Nekünk ezt ki kell dolgozni magunkból.

Mindegy, hogy ki hol jár a tudatosság szintjén, lehetőség vagyunk egymás számára arra, hogy emelkedjünk.

Ha a gyüttmenteknek nem sikerül közösséget építeniük, akkor abba a társadalom belehal.

Miért a közösségi vállalkozás a közösségek hosszú távú életképességének biztosítéka?

Közösségek ritkán jönnek létre arra, hogy vállalkozzanak. Ha valami olyan tevékenységet kell közösen végezniük, amiből megélhetés is származik, ezt inkább szükséges rossznak tekintik, de semmiképpen nem egy közösségi funkciónak.

Miért? Talán azért, mert a közösség romantikus elképzelésébe nem fér bele a “vállalkozás”, a ”pénz” fogalma, melyhez negatív viszonyulásunk van abból a világból, melyből menekülnek. Pedig ezek csak szavak és eszközök. Ha félretesszük a viszolygásunkat, akkor rájövünk, hogy egy közösségnek a kohézióját igencsak tudja növelni a közösen végzett munka. Olyan munka, mely a megélhetést is szolgálja. Sok közösség azon bukik meg, hogy a családok otthagyják a nagyvárost, együtt elköltöznek vidékre, de a megélhetés még a nagyvároshoz köti őket. Mi történik? A férjek visszajárnak dolgozni a nagyvárosba, így nemcsak hogy a közösségre, de még a saját családjukra sem lesz idejük. Vagyis kifelé viszik az energiát. Borítékolható a végeredmény.

Viszont ha egy közös(ségi) vállalkozásba kezdenek, ennek a megtervezése, a közös erőfeszítés arra, hogy ez beinduljon, olyan befelé irányuló energiákat igényel, ami erősíti a közösséget. Hamarabb és jobban megismerik egymást, kénytelenek lesznek kommunikálni, a konfliktusokat megoldani, együtt örülni a sikereknek, és esetleg együtt bánkódni a kudarcokon, együtt és egymástól tanulni. Így erősítheti a vállalkozás a közösséget.

Mitől lesz közösségi egy vállalkozás?

Egy vállalkozás attól válik közösségivé, hogy a benne dolgozók valódi közösséget alkotnak.

Min múlik, hogy valódi közösséged legyen?

Elsősorban a vezetőn. A közösség vezetőinek az elhatározása és vezetői minőségük fejlesztése szükséges ahhoz,  hogy olyan közösségi minőség alakuljon ki, mely a sikeres közösségi vállalkozás alapja. A csapaton belüli kapcsolatok száma, és azok minősége határozza meg a közösség minőségét. Nyílt kommunikációval, az önállóság támogatásával, átlátható rendszerekkel, személyre szabott vezetéssel, a hibáztatás helyett, a probléma megoldás kultúrájának erősítésével lehet mindezt előmozdítani.

Mi a valódi közösségi minőség?

Legegyszerűbben a valódi közösségi minőséget a bizalomra alapozott, jó emberi kapcsolatokkal lehet leírni. Egy ilyen közösségben az emberek biztonságban érzik magukat, ezért képesek a természetesen kialakuló konfliktusokat felvállalni és feloldani, ami jelentősen elősegíti a hibák, problémák kreatív megoldását. Az ilyen csapatra a konstruktív, egymást segítő együttműködés a jellemző, amiben az emberek jól érzik magukat.