A közösségi vállalkozás fejlesztés alapja a FA-modell, így gyakran felmerül a kérdés, hogy miért FA ez a modell, és egyáltalán mi is az a modell?
A modell és a makett
Hétköznapi szóhasználatban a modell, mint játékmodell szokott előkerülni, és furcsa mód ennek az összehasonlítása a játékmakettel segítség lehet a közösségfejlesztési modell megértéséhez.
Zulu barátom az előadásaiban úgy szokta bemutatni, hogy mi különbség a modell és a makett között, hogy mutat egy elefánt kinézetű helikoptert, ami furcsamód tud repülni, aztán mutat egy helikopter makettet, ami tökéletes mása az igazi helikopternek, azonban mégsem tud repülni. Az első a modell, mert a lényeg, amitől egy helikopter repülni tud, az benne van. A második a makett, mert csupán felszínes másolata a valóságnak.
Tehát a modell az biztos, hogy valami olyan, ami a valóság lényegét tudja megfogni. A FA-modell is azért “modell”, az én fogalomrendszeremben ez egy adott rendszer lényegi jegyeit és összefüggéseit mutatja meg, azaz azokat a törvényszerűségeket, ami a megértésünket tudja segíteni.
Mentális térkép, mint modell
A FA-modellben a modell a fejünkben lévő képek, gondolatok rendszere, egy gondolati (mentális) térkép a világról, aminek a segítségével eligazodunk a valóságban. A megértett összefüggéseket, rendszert le is írhatjuk, megrajzolhatjuk, ez lesz a leírt modell – mint amilyen a FA-modell -, ami persze csak egy részét képes megfogni a fejünkben lévő mentális térképnek. Ami ennél is fontosabb, hogy a leírt, megrajzolt modellek egyfajta kövületei annak a gondolkozási folyamatnak, ami a fejünkben zajlik például akkor, amikor a közösség alkotásról gondolkozunk.
A FA-modell tehát egyrészt képes arra, hogy bemutassa a közösség – mint az emberi együttműködés legmagagasabb szintjének – lényeges összefüggéseit. Vagyis ebben az értelemben több, mintha csak a pillanatnyi érzékelésünkre hagyatkoznánk a közösségben zajló emberi dinamikák megértésében. Azonban ezzel együtt azt is tudnunk kell, hogy a modell nem a valóság.
A térkép nem azonos a tájjal
A modell kapcsán talán a legfontosabb szemléleti alap, hogy a modell nem azonos a valósággal, tehát a FA-modell, azaz a TreeMap kapcsán mondhatjuk úgyis, hogy a térkép nem azonos a tájjal, mint ahogy Radnóti Miklós, a Nem tudhatom c. híres versében megfogalmazta:
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
Ezt a szemléleti alapot képek segítségével – reményeim szerint – igen szemléletesen meg tudom nektek mutatni.
A közösségi vállalkozás csapata 2019-ben Pádis hegységben a Boga patak völgyében túrázott. Először elindultunk a Boga patak medrében felfelé, és a Boga-katlan közepéig felkapaszkodtunk. Az első képen azt a helyet láthatjátok, ahol visszafordultunk. Hatalmas sziklafalak vettek körül bennünket, azonban a sűrű erdő miatt inkább csak a patak medret láttuk, annak gyönyörű rendezetlenségét csodálva.
A második képen ugyanezt a helyet láthatjátok, azonban már felülről. A térkép mögötti völgy a Boga patak völgye. Még az a sziklafal is látszódik, ami lent fölénk magasodott. Persze fentről pici jelentéktelen kis sziklafalnak látszik egy hatalmas hegy aljában.
Úgy fotóztam le a völgyet, hogy a turista térképen ugyanaz, ami a valóságban lent, az a térképen is látható legyen.
Ez a kép szemléletesen megmutatja, hogy a térkép nem azonos a tájjal. Bár minden lényeges elemet láthatunk rajta, sőt többlet információt is tartalmaz, hiszen rá van írva a hegyek magassága, a kilátók, patakok neve, a barlangok és turistaútak jelölve vannak, sőt a szintvonalak jól mutatják, hogy hol a legmeredekebb. Ezért a térkép alapján jól meg tudjuk tervezni a hazafelé vezető utat. Ezzel együtt a térkép mégis rengeteg dolgot nem tud a valóságról. Pl nem tudja, hogy milyen gyönyörű a Boga patak völgye, és az sem látszik, hogy hol vannak olyan hatalmas sziklák – ha nem a kijelölt turista úton akarunk menni -, amit már hegymászó felszerelés nélkül nem tudunk megmászni. Hiszen itt a térképen ez csupán egy kék vonal és néhány szintvonal meg sziklafal jelzés. Arról sem tud semmit mondani nekünk, hogy milyen hideg a vize a pataknak, és a lábunk előtt lévő mohának milyen varázslatos színe vagy puha érintése van.
Ugyanez elmondható a fejünkben lévő mentális térképről is. Bármennyire próbáljuk pontosan leképezni a közösségünk valóságát, a fejünkben lévő modell soha nem képes azt teljes komplexitásában, az összes összefüggésében és legfőképp dinamikájában megfogni. Azonban az is igaz, hogy a mentális térképünk – a turista térképhez hasonlóan – többlet információt is tartalmaz ahhoz képest, amit érzékelünk az itt és mostban a közösségünk valóságából. A múltban történtekre való visszaemlékezés, az ebből levont tanulságok, a viszonyrendszerünket meghatározó törvényszerűségek megértése és mindebből származó szakmai intuícióink sokkal jobban segíthetik, hogy megértsük a közösségben zajló emberi dinamikákat, mintha mindig csak a pillanatnyi érzékelésünkből, érzéseinkből indulnánk ki.
Tehár a FA-modell megértése és annak alkalmazása egy olyan eszköz lehet a közösségek vezetőinek a kezében, ami segítheti abban, hogy a folyton változó emberi dinamikák közepette, azok komplexitása ellenére is esélye legyen jó – azaz a közösség fejlődését szolgáló – döntéseket hozni.
Fontos! Ez nem azt jelenti, hogy a Fa modell egy olyan algoritmus, amit betáplálva a közösségbe biztos, hogy jó eredményt fog kidobni. A Fa modell csupán egy rendszergondolkodási térkép, egy vezetői eszköz.
A térkép elsősorban abban segít, hogy elkezdj rendszerszemléletben problémákat megoldani. Ezzel beindulhat a tanulás, a vezetői minőség fejlődése, amin keresztül egyre több mindent érthetsz meg a saját közösségedről, egyre mélyebb szinten ismerheted meg a közösséged tagjait, és egyre nagyobb eséllyel leszel képes megoldani a törvényszerűen jelentkező problémákat, konfliktusokat.
Miért FA?
Mert:
- a fa is egy élőrendszer,
- a fa magától nő,
- a fa minden része szolgálja a nagy egészet,
- a fa az erdőt is szolgálja,
- a fában áramlik az élet,
- a fa alatt meg tudunk pihenni 🙂
A fa tehát szimbóluma annak, hogy a közösség nem egy mérnöki rendszer, hanem egy élő rendszer, azaz ÉLETFA. Természetesen ennek a közösség vezetése szempontjából is meg van a maga jelentősége, hiszen minden ember egyedi és megismételhetetlen, így az emberek által alkotott közösségek is ilyenek, ahogy minden fa más és más, és mégis vannak törvényszerűségek, amelyek meghatározzák az életüket.