A közösségi vállalkozás az egy szervezeti modell
Ennek a lényegét a következő hat pontban foglaltuk össze:
- Legfontosabb jellemzője, hogy a benne dolgozók valódi közösséget alkotnak.
- A valódi közösség az emberi együttműködés legmagasabb szerveződési szintje, ezért a közösségi vállalkozás életképesebb lesz, mint a hagyományos vállalkozási modellek.
- A közösségen belüli együttműködés személyessége, őszintesége, kreativitása, és az ebből fakadó motiváció az az erőforrás, aminek a segítségével felismerik a valós problémákat, ezért ezekre innovatív, strukturális válaszokat tudnak adni.
- Célja a helyi társadalom, a helyi közösség megerősítése, a társadalmi és a természeti tőke összekapcsolt fejlesztésén, gazdagításán keresztül. Ezt a célt azon keresztül valósítja meg, hogy a vállalkozás hatékonyságát és a közösségi minőséget képes integrálni.
- A közösségi vállalkozás gazdálkodása abban az értelemben nonprofit, hogy a gazdálkodási eredményére nem felosztható profitként tekint, hanem működési, fejlesztési tőkeként. Aminek a segítségével céljait egyre nagyobb társadalmi hatással képes megvalósítani.
- A társadalmi céljával egyenrangú célként kezeli a benne dolgozók életminőségének javítását, megélhetésük hosszútávú biztosítását. Ezáltal a benne dolgozóknak biztosítja, a tágabb közösségének pedig elősegíti a megélhetését.
A közösségi vállalkozás elsősorban közösség
A 4-6 pontok alapján a közösségi vállalkozás egy társadalmi vállalkozás is lehetne, azonban a közösségi vállalkozás a társadalmi vállalkozásokhoz, ill más hasonló szervezeti modellekhez* képest abban különbözik, hogy a szervezeti működését a valódi közösségi minőségre törekvés jellemzi (1-3 pont), azaz a benne dolgozók közösségként akarják megvalósítani a céljaikat.
A valódi közösség szoros emberi kapcsolatokra épülő, tudatosság alapú, szándékolt, életmód közösség.
A különbség apróságnak tűnhet, pedig szervezetfejlesztőként azt látjuk, hogy ez a törekvés alapjaiban változtatja meg a szervezeti kultúrát. Lényegében minden szervezeti problémának a gyökere az emberek közötti viszonyrendszer minősége, hiszen ha jó az emberek közötti viszony, akkor nyílt, őszinte kommunikációval, közösségi döntéshozással lényegében bármilyen szervezeti probléma kezelhető, megoldható. A közösségi vállalkozás szervezeti kultúráját tehát a – mai szervezetekre jellemző – hibáztatás kultúrája helyett a problémamegoldás kultúrája jellemzi.
Azonban a közösségi minőségre törekvés nem csupán egy szervezeti hatékonyságot emelő tényező, hanem a közösség tagjai számára a tudatosságban való fejlődésük kreatív tere is, amiben az egyén képes fejlődni, képes meghaladni az életét akadályozó lelki mintázatokat. Így a közösségre törekvés, az önismeretben, tudatosságban való fejlődés a közösségi vállalkozásokban a vállalkozási céllal egyenrangú céllá és motivációs energiává válik.
Ha kockázat nélkül kipróbálnád, hogy mit jelent a “tudatosságban való fejlődés kreatív tere”, akkor gyere el a TreeMap táborba.
A közösségi vállalkozás vállalkozás is
A hétköznapi értelemben a vállalkozás alatt egy céget értünk, amit jellemzően a gazdagodása (magánvagyon gyarapítása) érdekében hozott létre a tulajdonos. Ezt erősíti, hogy a tankönyveinkben, az interneten is leginkább csak a következőhöz hasonló meghatározásokat találjuk: “Vállalkozáson azt az üzletszerűen végzett tevékenységet, a gazdaság mikroegységét értjük, amelynek célja a vállalkozó jövedelmének, vagyonának gyarapítása”.
Mindezt még tovább súlyosbítja, hogy szinte mindenki ismer vállalkozókat, vállalkozásokat, akik más emberek, vagy/és a természet kárán gyarapítják vagyonukat. Nagyon mélyen kódolódott, hogy pld. az első milliót nem lehet tisztességesen megszerezni…
Mindezek a tapasztalatok és beidegződések leamortizálták a „vállalkozás” szavunk valódi jelentését. A mi értelmezésünkben:
A vállalkozás olyan emberi szerveződési forma, amiben az emberek egy közös cél érdekében, közösen vállalnak felelősséget és feladatot. Ennek a közös célnak fontos eleme, hogy a benne dolgozók számára részben vagy egészben biztosítja a megélhetést.
Ebben a tágabb értelmében a “VÁLLALKOZÁS” szavunk jelentésrétegeiben kódolt a közös cél érdekében megvalósuló munkamegosztás, azaz a felelősségek, feladatok szétosztása, VÁLLAL-ása, a közös erőfeszítés, közös cselekvés, azaz a VÁLL-vetve végzett munka, és a VÁLL-unkra nehezedő problémák közös megoldása, azaz a jó együttműködés.
A közösségi minőséghez a vállalkozás is fontos
A mai elidegenedett világban nem egyszerű valódi közösséget alkotni, ezért a közösségi vállalkozás vállalkozási oldalának a közösség alkotás szempontjából is nagy jelentősége van. A közösség egyik funkciója**, hogy a tagjai számára biztosítja a megélhetést. Ez az erős együttműködési kényszer az, ami átsegíti a kezdeti nehézségeken a munkacsapatot, és ezáltal képesek elindulni a valódi közösségi minőség felé.
Ezért a közösségi vállalkozásban egy baráti társaságnál komolyabb emberi rendszerekre van szükség, azaz jól működő menedzsment rendszereket kell létrehozni annak érdekében, hogy képes legyen olyan minőségű terméket, szolgáltatást biztosítani, amiért már megéri fizetni az embereknek. A közösségi vállalkozásban azonban ez nem szabad, hogy a közösségi minőség rovására menjen! A rendszerek megalkotásánál az ügyfelek és a vállalkozás igényein túl figyelembe kell venni a közösséget alkotók igényeit is. A közösségi vállalkozás emiatt alapjaiban más szervezeti modell, mint az eddig ismert akár civil- vagy céges szervezeti modellek, mert képes a közösség minőséget nem csak megőrizni, hanem erőforrásként használni a vállalkozás hatékonyságában. Hiszünk abban, hogy a közösségi vállalkozások hosszú távon ezért eredményesebbek, jobbak, sikeresebbek lehetnek a mai átlag vállalkozásoknál, mindezt úgy, hogy nem felélik a természeti- és társadalmi tőkét, hanem gazdagítják azt.
Milyen szervezeti formában valósulhat meg közösségi vállalkozás?
Amennyiben a fenti hat minőségi jellemző megvalósul egy szervezetben, akkor annak nincs jelentősége, hogy milyen “hivatalos” szervezeti formában működik. Tehát lehet civil szervezet, nonprofit társaság, társas vállalkozás (cég) és szövetkezet is közösségi vállalkozás. Ma leggyakrabban egyesületi (pl. a Nyíregyházi Kosár Közösség) és szövetkezeti (pl. Gólya Szövetkezet) formában valósulnak meg a közösségi vállalkozások, de működik részvénytársaság is (pl. Szatyorbolt Zrt).
A szervezeti modell kidolgozásának története
Az Inspi-Rációban már alakulásakor (2002) benne volt ennek a szervezeti modellnek a csírája, hiszen már az induláskor stratégiánk egyik alapvetése volt, hogy a pályázatok mellett egyre nagyobb arányban jelenjenek meg a “megbízásos munkák”. Tehát mi már akkor szakítani akartunk a hagyományos civil szervezeti modellel, és a társadalmi vállalkozás felé mozdultunk el. A közösségre törekvés pedig alapértékünk, így már a kezdetektől egyfajta közösségi vállalkozás innovációs műhelyként funkcionáltunk. Ennek az egyik legerőteljesebb megjelenése a szervezeti rendszereink folyamatos fejlesztése, hogy a működésünk egyre inkább megfeleljen a közösségi minőség iránt támasztott elvárásainknak.
Ezen túl a Polyán Egyesület és a Polyán gazdaság, mint közösségi vállalkozás megalakítása és működtetése volt meghatározó a szervezeti modell kidolgozásában, amiben nagyon sok gyakorlati tapasztalatot szereztünk arról, hogy mennyire nem egyszerű a mai világban közösségi alapon, természettel együttműködő gazdaságot létrehozni.
A fentieken túl az elmúlt két évtized szervezetfejlesztési tapasztalatai, az ez alapján kidolgozott tréningjeink (szervezeti fenntarthatóság, civil gazdálkodás) is ebbe az irányba mutattak. A szakmai munkánkban lényeges áttörés volt, amikor felismertük, hogy minden szervezeti probléma és annak megoldása visszavezethető az emberi viszonyok szintjére, és ezért a legfontosabb szervezeti erőforrás a közösségi minőség. Ezért indítottuk 2013-ban a közösségi minőségre irányuló kutatásunkat, aminek keretében 20 fenntarthatóságra törekvő közösségi kezdeményezést jártunk végig, feltárva azokat a mintázatokat, ami nehezíti és ami elősegíti a közösségi minőség alakulását.
A saját szervezeti és a szervezetfejlesztési munkánk tapasztalatai együtt vezettek el oda, hogy 2010-2013 között megszületett a közösségi vállalkozás, mint szervezeti modell.
A fenti meghatározás kidolgozásában sokat segített Mészáros Zsuzsa a Közösségfejlesztők Egyesülete tagja, aki hozzánk hasonlóan saját tapasztalatokon keresztül, nagyon hasonlóan értelmezi a közösségi vállalkozást, és aki a szövetkezet alapítás egyik magyarországi szakértője.
…és mi a társadalmi jelentősége a közösségi vállalkozásnak?
Hiszünk abban, hogy a közösségi vállalkozások hálózatos együttműködésben meg tudják teremteni az együttműködés gazdaságát, vagy ahogy az Egyházak Világtanácsának AGAPE (Alternatív Globalizációs az Emberért és a Földért) című tanulmánya és jelentése fogalmaz a SZERETET GAZDASÁGÁT. Azonban a valódi közösségeknek és ezen keresztül a közösségi vállalkozásoknak még ezen is túlmutató társadalmi jelentősége van, de ezt már egy másik cikkben olvashatjátok.
*A közösségi vállalkozáshoz közeli szervezeti formák részletes ismertetését a “A közösségi vállalkozás lényege, meghatározása” című cikkben az IRE blogon olvashattok.
**A közösségi minőség meghatározásáról is olvashattok egy hosszabb írást az IRE blogon, aminek keretében ismertetjük a közösség funkcióit is.
