Gyakran hallani a közösségekben, hogy „dinamika van”. Azonban azon túl, hogy feszültség, konfliktus van a tagok között, kevesen értik, hogy mi zajlik ilyenkor a csoportban. A tüneteket látják: pl. valaki beszól a másiknak, annak rosszul esik és már dühösen reagál, aztán azt is érzékelheti, hogy ennek hatására hirtelen csend lett, megfagyott a levegő a csoportban. Viszont jellemzően sejtelmük sincs, hogy ez két ember közötti villongás, vagy ez a feszkó, része valami nagyobb folyamatnak.
Ami biztos, hogy az ami történt arra is fog hatni, aki csak a tüneteket látja. Amikor például megfagy a levegő, akkor rossz érzések és nehéz gondolatok futhatnak át rajta; pl. gondolhatja azt: „mit keresek én itt…, ahol ennyire tiszteletlenek az emberek egymással!?” Azonban ha ismerné a csoportdinamika fogalmát, és értené, hogy milyen törtvényszerűségek hatnak egy csoport alakulása, fejlődése során, akkor lehet egészen mást gondolna: „Aha, már megint viharzunk, hiszen tegnap is a célok kapcsán látszott, hogy volt feszültség köztük. Úgy tűnik most végre nyíltan kimondta, hogy mi a baja, …na jó, akkor végre van lehetőségünk ezt megbeszélni”.
Azt gondolom, hogy ebből az egyszerű példából is érthető, hogy miért szükséges megérteni, hogy mit jelent a csoportdinamika, és milyen törvényszerűségek hatnak ezen keresztül a közösségre.
Mit jelent a csoportdinamika?
A csoportdinamika a csoport viszonyrendszerében keletkezett erők egymásra hatásából létrejövő csoportfolyamatok összessége, amelyek létrehozzák a csoportra jellemző társas mezőt.
A csoport viszonyrendszere a csoport tagjai közötti kapcsolati hálót jelenti. Ebben a kapcsolati hálóban ható erők elsősorban a csoport tagjainak magatartása által jönnek létre. Hiszen amikor egy megbeszélésen felszólalunk, az hat a többiekre, amikor csendben maradunk (meglepő módon) az is hat a többiekre. Amikor cselekszünk – pl. egy megbeszélés közben felállunk és ott hagyjuk a többieket, mert valami nem tetszett nekünk -, akkor azzal még erősebb hatást fogunk gyakorolni. És ha egy feladatért, projektért cselekvő módon felelősséget vállalunk, akkor az még nagyobb hatással lesz. Ezzel együtt ránk is hat az, amit a többiek mondanak, tesznek, vagy nem tesznek, vagy ahogy reagálnak. Ezek az oda-vissza ható erők hozzák létre a közösségünkre jellemző csoportfolyamatokat.
Valójában minden, ami történik egy közösségben folyamat. Amikor emberek kapcsolódnak egymáshoz, akkor a legerőteljesebb folyamat a köztük zajló kommunikáció. Ezen belül is a nagy hatást gyakorol a döntéshozási, megegyezési folyamataik. És mindezek következtében létrejövő csoportfejlődési vagy -bomlási folyamatok. Ezek a folyamatok hozzák létre a csoportra jellemző csoportdinamikai teret.
A csoportdinamikai tér egy olyan társas mező, ami visszahat az egyénre, hiszen az egyén nem csak egyenként képes érzékelni a közösségének tagjait, hanem képes azt is érzékelni, ami az összes csoportfolyamat által a közösség viszonyrendszerének minőségében létrejövő változás. Ezért vagyunk képesek érzékelni, ha egy megbeszélés során “megfagy a levegő”, hogy “fellélegzik a csoport”, hogy “összerezegtünk” stb. Ez valójában a közösség tagjai által érzékelt nagyobb egész, a MI érzékelése, azaz maga a KÖZÖSSÉG.
A csoportdinamika tehát egyszerre jelenti azokat a csoportfolyamatokat, amelyek létrehozzák a csoportdinamikát, és egyszerre szól arról a társas mezőről, amit létrehoz. Ezért szoktuk megkülönböztetni csoportdinamikai folyamatként és csoportdinamikai térként a kettőt.
Azonban ez annyira összefonódik, mint a gondolkodás és a gondolat. Gondoljatok bele; egy gondolkodási folyamatban meddig beszélhetünk gondolkodásról, és mikor mondjuk azt, hogy ez már egy gondolat!? Hiszen amikor megszületik egy gondolat, az jellemzően egy újabb gondolkodási folyamatot indít, és a gondolkodási folyamatainkra folyamatosan hatnak a megszületett gondolatok. Így van ez a csoportdinamikában is. Ha megfigyelsz egy csoportdinamikai folyamatot, akkor abban már biztos, hogy benne van a közösséged teljes viszonyrendszerének, a társas mezőnek a hatása is. A társas mező pedig folyamatosan, dinamikusan alakul a csoportdinamikai folyamatok hatására.
…és annak, hogy ezt most jobban értjük mi az értelme?
Az egyik legfontosabb értelem, hogy képesek vagyunk tudatosítani, hogy a közösség egy általunk létrehozott, önállóan is létező szellemi entitás, és egyben egy élőrendszer. Tehát egy lény, ami ránk egyénekre folyamatosan hatást gyakorol. A csoportdinamikai térnek a teremtése, alakítása, tartása pedig egy fontos vezetői feladat. Jellemzően az összeszerető szerepben lévő közösségi facilitátorok legfontosabb feladata érteni, tudatosítani és kezelni a csoportdinamikai folyamatokat.
Ezért, ha bekerülsz egy közösségbe, és az egyik tag viselkedése rossz érzést kelt benned, akkor egyrészt tudatosítsd, hogy ez a csoportdinamikai térben ható erőkből teljesen természetesen fakad. Azaz nem biztos, hogy a másik a hülye, csak épp egy olyan csoportdinamikai folyamat zajlik, amire ő így tudott reagálni. Másrészt keresd meg a közösség összeszerető emberét. Azt, aki már régebben benne van a közösségben, és jobban átlátja, érti a tagok különbözőségét, és a viszonyrendszerükben zajló folyamatokat. Ő segíthet abban, hogy képes legyél tisztázni a benned keletkezett rossz érzéseket.
Harmadrészt érdemes megismerni, megérteni a csoportdinamikát, hiszen csak ezáltal vagy képes tudatosan kezelni ezeket a láthatatlan erőket, amelyek természetesen hatnak rád egy közösségben.
Csoportdinamika előadássorozat indul…
Ha közösség tagja vagy, vagy közösséget tervezel indítani, akkor a most induló előadássorozatunkon részletesen megismerkedhetsz a csoportdinamika törvényszerűségeivel. További részleteket az eseményben találsz:
