Minden közösségben van egy jól érzékelhető, hallható, látható folyamat. Ezen a síkon beszélgetnek az emberek, osztanak meg tényeket, véleményeket, próbálják egymást megérteni, terveznek meg dolgokat és ezen a síkon egyeznek meg egymással. Itt zajlik a munka kommunikáció nagy része, amikor az együttműködés érdekében megosztják az információkat, megfigyeléseket, javaslatokat, kérdeznek és válaszolnak.
Mindeközben van egy láthatatlan folyamata is a közösségnek, amiben erők: vágyak, szükségletek, szándékok és akarások feszülnek egymásnak, amit sokkal inkább érzünk, mint hallunk, vagy látunk, de ezzel együtt is mindenki tudja, hogy “fecsegő felszín” alatt ez a mélyben bujkáló láthatatlan erő is jelen van. Olyankor válik ez a leginkább nyilvánvalóvá, amikor akadályozza, vagy akár el is lehetetleníti az együttműködést. Ilyenkor hirtelen szembesülünk azzal, hogy a felszín alatt zajló dinamikai folyamat fontosabb, mint a logikusan felépített tervek ahhoz, hogy valóban eredményes legyen az együttműködésünk.
Ezt a felszín alatt zajló folyamatot nevezzük csoportdinamikának, mely a közösség életének alapvető folyamata. Valójában a csoportdinamikában létrejövő és egymásnak feszülő erők megélésén és tudatosításán keresztül képes tanulni, fejlődni a közösség. Ezért, ha a csoportdinamikára, mint fejlődési útra tekintünk, akkor ez hozza létre a közösségi minőséget, tehát magát a közösséget.
Ezért közösséget alkotni úgy, hogy nem értjük a csoportdinamikai jelenségeket, az ezekből generálódó folyamatokat, nem vagyunk képesek a csoport egészére mint dinamikus egészre tekinteni, olyan mintha behunyt szemmel próbálnánk vezetni. Ezért egy közösségben legalább azoknak a vezetőknek, akik az emberi folyamatokkal, a konfliktusok elsimításával (konfliktushangolással) foglalkoznak alapvető, hogy értsék a csoportdinamika elméletét, és ezzel a tudással képesek legyenek jó, a közösség fejlődést szolgáló fejlesztési folyamatokat megvalósítani.
Ami még izgalmassá és különösen fontossá teszi a valódi közösségekben a csoportdinamikát, hogy a tagok lelki, önismereti elakadásai is belopóznak ebbe a láthatatlan csoportdinamikai térbe.
Pabló a következő kérdések mentén halad ebben az 5 részes előadássorozatban:
- Mi is valójában a csoportdinamika és mi a jelentősége? Hogyan lehet valami egyszerre folyamat és tér? Milyen csoportjelenségek hatnak a csoportdinamikára?
- Milyen csoportdinamikai folyamatok hatnak a közösség születésének szakaszában?
- Melyek azok a csoportdinamikai “feladatok”, amit minden közösségnek meg kell oldania? Miért lélegzik (integrálódik és differenciálódik) minden közösség?
- Mi is van a jól érzékelhető felszín alatt, mit mutat meg nekünk a csoportdinamika jéghegy modellje?
- Milyen eszközei vannak a közösségi facilitátornak a csoportdinamika kezelésére?
