Teal forradalom

By | 2017-11-01T19:44:59+00:00 2017. augusztus 20. |

…avagy értelmezzük azt a társadalmi robbanást, amiben benne vagyunk!

Gyakran beszélek arról, hogy két korszak határán élünk. A jelenlegit nevezhetjük a modern ember korának, ami felé pedig haladunk, azt pedig letudósan nevezzük posztmodern kornak. Nem is az elnevezés a lényeg, hanem az, hogy valami egyre kevésbé működőből, haladunk valami jobban működő felé. Ezt az átmenetet nevezem én teal forradalomnak.

Miért türkiz?

Ezt egy általam készített ábrából gyorsan megérthetitek:


A társadalom tudatfejlődési vonala – ábra

A diagramom alapját a Ken Wilber által készített egyéni tudatossági szinteket bemutató ábra képezte**. A Wilberi ábra érdekessége, hogy ebben összevetett hat neves szerző által felállított fejlődési hierarchiát, így a tudatossági szintek elnevezéseit több megközelítésből is olvashatjuk (lehalványítva a háttérben). Ezzel együtt minden tudatszintnek színt is adott, ezek elnevezéseit láthatjátok a függőleges tengely mentén.

Fontos felismerés volt a számomra amikor rájöttem, hogy a társadalomnak – mint élőrendszernek – ugyanúgy lehet tudatfejlődése, mint az egyénnek. Ennek emelkedését rajzoltam az ábrán narancssárga vonallal**. Lényegében ekkor tudatosult bennem, hogy a hagyományos közösségek szétesése, és a modern kor elidegenedett, individuális társadalma a társadalmi tudatfejlődés miatt törvényszerű volt. Azaz nem elrontottunk valamit, nem zsákutcába kerültünk, és nem mi vagyunk a Földön a rákos daganat, hanem csupán fejlődtünk. Még akkor is, ha ezt nehéz fejlődésként értelmezni.

Amint az ábrán is láthatjátok a társadalom, hasonlóan az egyénhez, nagyobb ugrásokkal haladja meg az előző tudatfejlődési szinteket. A képen ebből kettőt lehet látni. Az első ugrás – a mitikusból a racionálisba – a polgári, majd ipari forradalom kora. Ennek is – mint a mai korban – az egyik mozgatórugója a technológiai fejlődés volt. Ez az átmeneti kor nagyjából az 1700 évek végétől tartott a 1900-as évek elejéig, tehát nagyjából 100 év alatt lezajlott. Rápillantva az ábra színkódjára, ezt borostyán forradalomnak nevezhetjük.
Aztán eltelt újabb 100 év, és már itt is vagyunk egy újabb átmeneti korban, amit teal forradalomnak nevezhetünk, mivel a zöld tudatossági szintről a transzperszonális kék tudatossági szint felé haladunk. Ebből az átmenetből lett a zöldeskék, azaz a teal forradalom elnevezés.

Persze amikor benne van az ember, nehéz megmondani, hogy pontosan milyen társadalmi jelenségekkel kezdődött, de meggyőződésem, hogy a 1970-től a Zöld* mozgalom megjelenése már ezt jelezte előre, és büszke vagyok rá, hogy a 90-es évek elejétől ennek én is részese voltam. Ezért is tartom fontosnak ezt társadalmi robbanást, mert ez reményt adhat arra, hogy a posztmodern (zöld, feminizmus, béke) mozgalmak által megfogalmazott értékek végre a gyakorlatban is megvalósulhatnak.

Miért forradalom?

A Wikipédia meghatározása: “A forradalom gyorsan jövő, megrázó társadalmi jelenség, amely teljesen átalakítja a társadalmi és politikai intézményrendszert, vagy komoly kulturális, gazdasági áttörést hoz.”
A türkiz forradalomra egyértelműen igaz, hogy komoly kulturális, gazdasági változásokat jelent, és ma már egyre többen érzékelik – én magam is közéjük tartozom -, hogy nem csak változások zajlanak, hanem egy társadalmi robbanás szélén vagyunk.

Milyen tünetek mutatják ezt?

  • Az emberek tudatosságbeli fejlődése, ennek következtében az önmegvalósításra, az önellátásra, önrendelkezésre való törekvés, a saját közösségének keresése, aminek az egyik meghatározó eredménye az új tipusú kisközösségek egyre nagyobb számban való megjelenése.
  • A technológia exponenciális fejlődése, ami sokak szerint a mesterséges intelligencia megjelenésével és fejlődésével technológiai szingularitáshoz fog vezetni, amikor a mesterséges intelligencia egy ponton meghaladja az emberi intelligenciát, és ez kiszámíthatatlan társadalmi változásokat eredményez.
  • Jelenleg ennek a következménye a robotika, az automatizálás rohamos fejlődése, ami alapjaiban rengeti meg a munkaerőpiacot. Az előrejelzések szerint 2020-ig 12%-a, 2030-ig 50%-, és 2060-ig 90% szűnik meg a jelenlegi szakmáknak és az ebben dolgozók munkahelyének.
  • Ezt erősíti és egyben tovább gyorsíthatja a szabad forráskódú technológiák (szoftverek, gépek, eszközök, házak stb.) elterjedése. Ilyen például az ENVIENTA projekt, vagy a WikiHouse.
  • A gazdaság rohamos átalakulása, hiszen akár csak néhány évvel ezelőtt is ki gondolta volna, hogy a világ legnagyobb “taxi” társaságának egy taxija sem lesz (UBER), hogy az egyik legnagyobb szállás szolgáltatónak egyetlen szállodája sem lesz (AIRBNB) és a megosztáson alapuló gazdaság az életünk egyre több területére érkezik meg. A digitális bizalom, mint pszichológiai jelenség egyre nagyobb teret nyit a megosztás alapú gazdaságnak. Ezek a társadalmi trendek azt eredményezhetik, hogy pár év alatt egymás után tűnhetnek el vagy alakulhatnak át olyan multinacionális cégek, mint a Google, Amazon, Microsoft, vagy a Lego, és az így felszabaduló piacra pedig nyílt forráskódú, megosztásra alapuló közösségi projektek törhetnek be.
  • A cégeknél is mind a tulajdonosok, mind a vezetők, mind a munkatársak részéről egyre nagyobb igény jelentkezik az önállóságra, a felhatalmazásra, az önfelhatalmazó munkacsoportokra (empowerment), a felelősség vállalás magasabb szintjére, és az ehhez szükséges bizalmi szint emelésére. Ennek eredményeképp egyre inkább fókuszba kerül a szervezetekben az ember, az örömteli munka.
  • Egyre több szó esik a jövő szervezetéről, a szervezet 2.0-ról, a LEAN szemléletről. Magyarországon is egyre többen gondolkoznak társadalmi, vagy még inkább közösségi vállalkozásokban, amikor meg akarják valósítani ötleteiket.
  • A közösségek egymás után találnak rá olyan társadalmi innovációkra, amivel ki tudnak lépni a jelenlegi fenntarthatatlan társadalmi struktúra kereteiből. Ilyen például a jarokelo.hu, Varos hőse, #charity, az Oszkar és még sorolhatnám.

Mi is a jelentősége a teal forradalomnak?

Egyéni szinten a teljesség iránti vágy a mozgatórugója ennek a társadalmi trendnek. A maslowi piramisban ez az önmegvalósítás szintje, ami lehetőséget ad a számunkra, hogy meghaladjuk a csupán bal agyféltekés racionális gondolkozást, és egy új harmóniát teremtsünk a racionális és az intuitív, a igaz és a szép, az általános és személyes, a gondolat és érzés új szinten való integrálásával. Az ember tehát kísérletet tesz az ösztöneinek, a szocializációjának és az egója által létrehozott tudati torzításoknak meghaladására. A meghaladás azt jelenti, hogy mindegyikből megőrizzük azt, ami az életünket, az élet komplexitását szolgálja, és uralkodunk azokon, amelyek nem szolgálják ezt. Ja, és képesek vagyunk lazán és helyén kezelni, ha ez épp nem sikerül 🙂

Tehát a teal forradalom jelentősége az, hogy az emberiség változatos és hosszú történelme során először nyílik alkalom arra, hogy meghaladjuk a csupán egocentrikus tudatossági szinteket, és egy integrált szinten legyünk képesek újra egyesülni, új típusú közösségeket létrehozni. Ez esélyt ad számunkra egy fenntarthatóbb, természettel és egymással együttműködő társadalom létrehozására.

Hát csak ennyi a jelentősége…

…és innen már csupán egy-két lépés az organikus szuperintelligencia, azaz az új típusú közösségek, közösségének létrejötte a Földön, ami olyan dolgokra is képes lehet, amit a szingularitás hívők el sem tudnak még képzelni 🙂

 


* Forrás: Ken Wilber: Integrált szemlélet, Ursus Libris 2008.

** Ez nem az össztársadalom tudatfejlődési vonala, hanem annak teteje. Ezért mint ahogy az ábrán a nyíl is mutatja ezzel együtt a tudatosságbeli szakadék is nőtt a társadalmunkban.

 

7 hozzászólás

  1. Bimbó József 2017-08-20 - 14:38- Válasz

    Pabló!

    A francos telefon miatt harmadszor kezdem az írást.

    Ami a mesterséges intelligenciát és a bal agyfélteke összefüggését illeti, nekem az a meggyőződésem, hogy, az egész nem azonos a részállapotok összességével. Az EGYség csak folyamatként értelmezhető, ami a jobb agyfélteke nélkül lehetetlen. Ezért a robotika soha nem ledz képes kiváltani az indivídumot.

    Így belátható, hogy az általad is megjövendölt valtozás a mi akaratunknak megfelelő tudatos cselekvések folyamatának eredménye lesz.

    Sajna mennem kell. Folyt. köv.

    • Pabló 2017-08-24 - 06:43- Válasz

      Kedves Józsi! Jó régen nem váltottunk már szót… Szerintem is így van 🙂

  2. Sára Norbert 2017-08-23 - 11:17- Válasz

    Remek írás Pablo, tömören beleszőtted az Integrál tudatszinteket, amely mindenkinek a hasznára válik 🙂
    A megjegyzésem az, hogy felrajzoltad a társadalom tudatfejlődési szintjét, ami valójában nem az. Azért nem, mert a társadalom tudatszintjének van egy állandóan mozgó középpontja, amit a benne élő egyének összessége ad ki. Én ennek a középpontnak a szintjét nevezném a társadalom tudatszintjének. Ez a középpont nyilvánvalóan országonként és régiónként is változik. Abban biztos vagyok, hogy Magyarországon ez a középpont, nevezzük átlagos tudatszintnek nem éri el az integrált tudatszintet. Abban sem vagyok biztos, hogy a világon van olyan hely jelenleg – talán Szilikonvölgyet kivéve – ahol az integrált tudatszint a középpontnak volna mondható. Szerintem ez egy újonnan megjelenő tudatossági szint, melyet az ökofalvak, gyüttmentek, s más spirituális közösségek megvalósítani próbálnak. Ez az élvonal, s nem az átlag.

    • Pabló 2017-08-24 - 06:45- Válasz

      Kedves Norbert az általad felvetett kérdés olyan mértékben lényeges, hogy nem szeretnék kutyafuttában válaszolni. Mivel most a Gyüttment fesztiválon vagyok, ezért jó eséllyel jövőhéten tudok visszatérni rá.

    • Pabló 2017-08-28 - 05:04- Válasz

      Egyetértek. Amikor én elképzeltem hogyan lehet felrajzolni a társadalom tudatfejlődését, akkor nem egy vonalban gondolkoztam, hanem egy sávban, aminek az ábrán szereplő vonal csak a teteje. Ha így nézel rá akkor látszik, hogy a társadalom többsége még nem az integrált szinten van. Az integrált szinten lévők Wilber szerint is jelenleg a társadalom 3-4 % adják és valóban országonként is változó lehet. (Az milyen érdekes lenne, hogy valaki országonként ezt meghatározná és azt is feltárná (kutatná), hogy a különbségek milyen okokra vezethetők vissza! Tudsz ilyen kutatásról?)
      A prezentációban amúgy – ahonnan kivettem a képet – jelöltem is egy nyíllal (ami a kulturális szakadék növekedését mutatta), azonban azért nem akartam sávként ábrázolni, hogy ne takarja le a tudatfejlődési szinteket. Azonban igazad van ez így félreérthető, így dolgozok még rajta, hogy az ábra egyértelműbb legyen. Amúgy a sávként való ábrázoláskor is sokat gondolkoztam azon, hogy még azt is meg kellene jeleníteni, hogy a vonal nem azt jelenti, hogy az adott társadalmi korban nem lehetnek kiugró tudatossági szintek, sőt szerintem mindig vannak, ami persze a középpontot emeli. Amúgy most jövök a Gyüttment Fesztiválról, ahol az az élményem van, hogy nem is az a lényeg, hogy hány ember van integrált szinten, hanem az hogy miként változik a tudatfejlődésben érzékelhető dinamika. Most az a kép alakult ki bennem, hogy van egy begyorsulása a zöldből kékbe haladásnak. Így a türkiz forradalomnak nem is a szint adja az energiát, hanem ez a dinamika. Ami aztán valóban robbanáshoz vezethet, még itt is kishazánkban is.
      A Szilikonvölgyhöz egy megjegyzés, hogy nem vagyok benne biztos, hogy az integrált szint ott a legmagasabb, szerintem esélyesebb, hogy olyan ökoközösségekben mint pl Damanhur és ezért Magyarországon is lehetnek ezen a területen szellemi csomópontok. Amiben biztos vagyok, hogy ez a csúcs-csomópont most négy napra Oszkón volt 🙂

  3. B Kovács Zoltán 2017-11-02 - 13:49- Válasz

    Kedves Pablo, szívesen együttműködnék egy országos tudtosságszint felmérésben, és vannak hozzá anyagaim ötleteim, milyen tesztkérdésekkel lehet ezt elktronikusan megvalósítani. Magam is integrálpszichológiával és spiráldinamikával foglalkozom.

    • Pabló 2017-11-02 - 17:32- Válasz

      Nos izgalmasan hangzik! A mostani leterheltségemmel azonban nem merek nagyokat ígérni és úgy gondolom, hogy nem is én vagyok a legavatotabb ebben a témában én csupán felhasználója vagyok az integrál szemléletnek. Ennek ellnére szívesen kapcsolódok. Meg tudom mozgatni a kapcsolatrendszeremet is ebbe az irányba pl nemrég elegyedtem egy hosszabb beszélgetésbe Tóth Sándorral a fecbookon a cikk megosztása alatti megjegyzések keretében. Nekem úgy tűnt Őt kifejezetten érdekli ez a dolog.
      Ami még eszembe jutott, hogy a Kultúrális Kreatívok c. könyvben is van egy kérdőív, ami szerintem akár jó kiinduló pontja lehet a kérdőívnek.

Hagyj üzenetet