Miért szükséges a profit a nonprofitoknak?

Szerintem a profit (nonprofit – forprofit) értelmezése elég zavaros a mai világban. Civilként annak mérlegelése, hogy egy-egy tevékenységünk nonprofit, vagy már forprofit és ezért civilként ezt még csinálhatjuk, azt viszont már nem pl a szolgáltatásainkért mi nem fogadhatunk el pénzt, vagy ezt a munkát csak önkéntesen szabad csinálni, hiszen mi nonprofitok vagyunk, kifejezetten káros, mert rontja az életképességünket és így az esélyét annak, hogy a társadalmi céljainkat igazán hatékonyan tudjuk szolgálni.

Mi is ezzel az igazi probléma?

Jelenlegi fenntarthatatlan világunk egyik alap problémája, hogy az életünket szektorokra tagoltuk. Így lehetséges, hogy az emberek nagyobb része a munkahelyén – profitorinetált cégekben, vagy azokat kiszolgáló állami szervezetekben – a fizetéséért azon dolgozik, hogy azt a fenntarthatatlan társadalmat építse. Aztán ha feltámad benne a jó érzés és szeretne valami társadalmilag hasznos dolgot is csinálni, akkor elmegy egy civil szervezetbe és önkéntesen – ennek következtében jóval kisebb kapacitásssal és döbbenetesen kevés anyagi erőforrásból – próbál valami jót is tenni.

Azt könnyű belátni, hogy ez az adtunk egy nagy pofont a szarnak minősített esete és így ebből soha nem lesz fenntartható társadalom.

Ehhez képest képzeljünk el egy olyan világot, amiben az emberek többsége olyan munkából élnek meg, ami társadalmi jót termel. Azaz a fizetett munkánk, a megélhetésünk olyan tevékenységből származik, aminek látjuk az értelmét, így ez a személyes küldetésünk megvalósítását segíti. Ezért folyamatosan azon dolgozunk, hogy ezt minél jobb minőségben tudjuk megvalósítani, olyan emberekkel, akikkel szeretünk együtt dolgozni, akiket nyugodtan hívhatunk a közösségünknek is.

Könnyű belátni, hogyha a megélhetési kényszer energiája társadalmilag hasznos, jó dolgokra fordítódna, akkor nagyobb eséllyel lennénk képesek egy fenntartható társadalmat alkotni. Ezért kifejezetten káros a nonprofitság jelenlegi értelmezése, mert megakadályoz bennünket abban, hogy társadalmilag jó dolgokból éljünk meg.

Mit nem jelent és mit jelent a nonprofit?

Az én állításaim, hogy a nonprofit nem azt jelenti:

  1. Hogy nem lehet a gazdálkodásunknak eredménye, azaz közgazdasági értelemben nem lehet profitunk.*
  2. Civilként mindent önkéntesen, önfeláldozó módon, fizetés nélkül, vagy messze a megélhetésünket biztosítani tudó fizetés alatt kell csinálnunk, azaz nem élhetünk meg a társadalmilag jó ügyek szolgálatából.
  3. Civil szervezetként csak pályázatokból, adományokból, 1%-ból finanszírozhatjuk a tevékenységünk és nem lehetnek nyereséges vállalkozási tevékenységünk.

Ezzel szemben a nonprofit azt jelenti, hogy a szervezet gazdálkodásának eredményét, azaz a profitot a társadalmi céljaira teljes egészében visszaforgatja. Tehát a költségei, beleértve a bérköltséget is levonása után megmaradó hasznot, nem szétosztja a tulajdonosok között, hanem a társadalmi céljaira, a célcsoportjára fordítja.

Fontos megjegyezni, hogy amikor egy nonprofit szervezet az életképességének fenntartása érdekében tartalékot képez, vagy a gazdálkodásának eredményét célcsoportját szolgáló fejlesztésekre fordítja, tehát nem közvetlenül költi a célcsoportjára az ugyanúgy megfelel ennek a definíciónak.

Fenti meghatározásomat a civil szervezetek jogi szabályozása is alátámasztja. De ennél fontosabb, hogy a szervezetek életképessége, és így az ügy, amit szolgálnak sérül azáltal, hogy tévesen értelmezzük a nonprofitságot.

Nézzük meg a profit szerepét az életképesség szempontjából.
A szervezetek akkor életképesek, ha képesek külső erőforrásaikból működésüket megteremteni, és a céljaik érdekében megvalósított fejlesztéseket képesek finanszírozni. Ha ezt nagyon leegyszerűsítem, akkor egy civil szervezet akkor lesz életképes, ha a szervezetekben dolgozók megélhetését képes stabilan biztosítani. Az pedig, hogy a szervezet gazdálkodásának van eredménye, hogy képes tartalékokat képezni, azaz profitot termel, ennek a stabilitásnak az alapját képezi.

Ebből következik, hogy a jelenlegi pályázatokból működő civil szervezeti modell nem életképes. Ezek a szervezetek olyanok, mint egy kiéheztetett gebe, akinek a szekerére a társadalmi problémák növekedése egyre nagyobb és elviselhetetlenebb terhet rak, amibe a gebe szép lassan beleszakad. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy fejlesztőként naponta találkozok kiégett civil szervezeti vezetőkkel.

Mi lehet a megoldás?

Fogadjuk el, hogy minden életképességére törekvő szervezetnek szüksége van egészséges mértékű profitra. Ezért szerintem a társadalmi vagy közösségi vállalkozási modell az, ami ezt képes biztosítani. Azaz a pályázatoknak, adományoknak a szervezet fejlesztését kell biztosítania, a stabil működést viszont a szolgáltattatásai értékesítéséből, a szervezet által megvalósított vállalkozásból kell tudnia kitermelnie. Tehát minden civil szervezetnek szüksége van olyan üzleti modellre, ami fenntarthatóvá teszi a gazdálkodását, biztosítja a munkatársai megélhetését.

Most pedig következhet a szokásos civil ellenkezés

  • Ez így hülyeség, hiszen a civil szervezeteket a civil törvény szerint sem lehet elsődlegesen gazdasági tevékenységre alapítani, ezért mi a törvény szerint is nonprofitok vagyunk.
  • Mi (civilek) nem a pénzért csináljuk, hanem mert hiszünk a küldetésünkben.
  • …és amúgy is mindent a pénz ront el a mai világban, így nehogy már a civileknek is a profitra kelljen hajtani.

A fenti ellenkezésekre egyszerre tudom azt válaszolni, hogy IGEN, részben igazad van és azt, hogy NEM, akkor sem jó, ha ezek alapján a rosszul értelmezett nonporofit szemléletben próbáljuk a civil szervezeteket működtetni.

Hiszen igaz, hogy a civil törvény kimondja, hogy nem lehet elsődlegesen gazdasági tevékenységre alapítani civil szervezetet, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet eredménye a gazdálkodásának. Sőt a jelenlegi civil törvény keretei között szuper jó társadalmi vállalkozásokat lehetne működtetni, ha nem lenne olyan hiedelmünk, hogy a civil szervezetben 1 forintból csakis 0 forintot lehet csinálni.**

Igaz az is, hogy mi civilek valóban nem elsődlegesen a pénzért dolgozunk, hanem azért mert hiszünk abban amit csinálunk, azaz küldetés-vezéreltek vagyunk. Azonban egyrészt a küldetésünket akkor tudjuk szolgálni, ha a szervezet, amiben ezt tesszük életképes, azaz képes a küldetésünket megvalósító tevékenységeknek a keretét (pénz, infrastruktúra, együttműködés stb.) biztosítani, ehhez pedig eredményesnek kell lennünk. Ha tehát nem termelünk eredményt (profitot) és így nem leszünk életképesek, azaz simán belehalunk a küldetésünk szolgálatába, akkor a küldetésünkben kitűzött nemes célok sem valósulnak meg.

Másrészt ugyanezt sok forprofit cégről is el tudom mondani. Pl. a Prezi HR-esének az előadásában az egyik meghatározó üzenet az volt, hogy ők nem egy prezentációs eszközt adnak el, hanem – és itt idézte a Prezi küldetését “A tudás megosztása az emberek közti együttműködés legkreatívabb formája. Ez az, ami fejlettebbé, gazdagabbá, jobbá teszi a világot”. Hogy ezt valóban komolyan is gondolják, az egy Árvai Péter interjúból is kiderült: “A Prezi filozófiájának lényege, hogy ha hatékonyabbá tesszük az ötletek áramlását, azzal pozitív változás felé segítjük a világot. Ezért már az alkalmazás legelső változata is ingyen elérhető volt minden oktatási intézmény számára.”
Mindebből jól látszik, hogy a küldetés-vezérelt tevékenység nem függ össze a nonprofit-forprofit kategóriákkal, sőt nyugodtan merem állítani, hogy a küldetésünk megvalósítása érdekében történő profit termelés az egyik legjobb dolog, amit civil szervezetként tehetünk, hiszen egyre nagyobb erőforrások felett rendelkezhetünk a társadalomjobbító céljaink megvalósításához.

Na és akkor jön a pénz, mint mindennek az elrontója. Az én véleményem szerint egyszerre igaz, hogy a jelenlegi kamatos-kamat rendszerben a pénz valóban mindennek az elrontója. Azonban a pénzrendszert mi emberek hoztuk létre. Tehát az is igaz, hogy a pénz csak egy eszköz, amit lehet jóra és rosszra is használni. Mint a kés is, amivel lehet kenyeret vágni és lehet embert is ölni, …és nem a kés a rossz, hanem az, aki rosszra használja.

Ez igaz a szervezetekben lévő pénzre is. Ha nincs elegendő pénz a céljaink megvalósítására, akkor a mi rendszereinkkel, pl. az üzleti modellünkkel, a gazdálkodásunk rendszerével, feladatmegosztással stb. probléma van. Tehát nem a pénz a hibás, hanem az, hogy nem sikerült még kitalálnunk, hogyan lehet megélni abból a tevékenységből, amit szeretünk és amit úgy gondolunk, hogy hasznos a társadalom számára is.

Mindezek után civil szervezeti vezetőként fontos látnunk, hogy az nem valódi kérdés, hogy egy-egy tevékenységünk nonprofit vagy forprofit. Sokkal fontosabb kérdés, hogy a küldetésünk érdekében végzett tevékenységek összessége képes-e életképes szervezetet eredményezni. Mert ha igen, akkor képessé válunk egyre jobban szolgálni a küldetésünket. Azt a társadalmi jót, amit fontosnak tartunk. Ha pedig nem, akkor hiába a legnagyobb jó szándék, akkor azok a szervezetek nyertek, akik csak és kizárólag az egyéni gazdagodásukat tűzték ki célul, és ezt sikeresen meg is valósítják.

Ezért van nagy jelentősége annak, hogy mindegy milyen szervezeti formában, de életképes szervezeteket hozzunk létre, azaz – ismeritek a mantrámat 🙂 -irány a közösségi vállalkozás!

*A profit vagy nyereség (negatív profit esetén veszteség) valamely gazdasági tevékenység során felmerült, számszerűen kifejezett bevételek (R – Revenue) és költségek (C – Cost) különbsége. A közgazdaságtanban használatos jelölésekkel: {displaystyle pi =R-C}
(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Profit)

**Ennek jogi alátámasztásáról máskülönben egy komplett előadásom van, így ha valakit ez bővebben érdekel, simán meg kell hívni egy előadásra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .