A Gyüttment Fesztiválon négy napon keresztül lényegében egyfolytában beszélgettem azokkal, akik komolyan keresik az utat valódi közösségükhöz. Ami szembetűnő volt, hogy tengernyi kudarc történetét hallgattam végig: nyugodtan merem állítani, hogy ma a közösségi alkotás sokkal inkább egyfajta szenvedéstörténet.
Miért is van ez?
Egyrészt azt látom, hogy sokan ugyanabban a cipőben járnak, mint én 5-8 évvel ezelőtt: akkor bennem is határozottan felmerült az a pesszimista gondolat, hogy mi modern emberek már nem vagyunk képesek közösséget alkotni, egyszerűen az egocentrikusságunk, a döbbenetes mértékű különbözőségeink ezt nem teszik lehetővé. Ma már tudom, hogy ez nem így van! Ennek megértésében sokat segített, hogy 2013-ban megvalósítottunk egy közösségi minőségre irányuló kutatást, amelynek során sikerült feltárni a közösségek fejlődését akadályozó mintázatokat. Ez sokat segített a FA-modell kidolgozásában, ami egy vezetői eszköz a közösség fejlődésében törvényszerűen bekövetkező elakadások, problémák megoldására.
Azonban ezzel együtt mára azt is tudom, hogy nem lehet a nehézségeket, fájdalmakat megúszni, mert itt aztán tényleg igaz a bölcselet: AZ ÚT A CÉL! Azaz a valódi közösségi minőség azokban a konfliktusokban tud megszületni, amelyek egy új típusú közösség megszületése során törvényszerűen bekövetkeznek. A konfliktusok az emberi kapcsolatok elmélyülésének legjobb lehetőségei, hiszen egy közösen megoldott konfliktus nagyobb bizalmat eredményezhet, mint több évnyi felhőtlen, de felszínes együttműködés. Ez a törvényszerűség is bele van sűrítve ebbe a népi strófába:
Egy nagy kérdés van tehát! …és merem állítani, hogy ez modern korunk létkérdése:
Van-e esélyünk ezekben a konfliktusokban benne maradni és a szülési fájdalmakkal megküzdve eljutni a valódi közösségi minőséghez?
Szerintem van.
Egyre több emberrel találkozok, akik cselekvő módon beleállnak fontos társadalmi ügyekbe, akik meghaladva egocentrikusságukat képessé válnak integrálni a különbözőségeinket. Ez gyakran magányos és szenvedéssel teli út, ezért hívom én Őket helyi hősöknek, belőlük lehetnek az új típusú közösségek vezetői!
Azonban ahhoz, hogy képesek legyenek irányítani a konfliktusokat, szükségük van a közösségekben ható törvények ismeretére. Ezzel a tudással felvértezve képesek lesznek elfogadni saját közösségük különbözőségeit és olyan közösségi rendszereket tudnak majd fejleszteni, amelyek már bent tudják tartani a közösség tagjait a nehéz időkben is. Így esélyt adnak arra, hogy megszülessen a valódi közösségi minőség!
Ezt a tudást osztom meg a TreeMap tréningen. Nem gondolom, hogy az általam alkotott rendszer, a FA-modell a bölcsek köve, de azt a fejlesztői munkám során tapasztalom, hogy ez a tudás sokat tud segíteni abban, hogy a mai korban is megszülethessen a valódi közösségi minőség.
